A Szucsági Református Egyházközségről
2009 március 5
Az első írásos emlék a szucsági reformátusokról Kónya András lelkipásztor 1834-beli feljegyzése szerint 1621-ből való. Feltételezhető, hogy a falu református hitre való áttérése már 1541-1542-ben megtörtént a többi kalotaszegi faluval egy időben. Anyaegyházközség 1745-ben lett, mert ekkor a Fileki és Kemény családok 25 gazdával együtt felvállalták a lelkész fizetésének költségeit.
Az első lelkipásztor, akiről említést tesznek az egyházközség Aranykönyvében, Dési Márton. 1730 és 2008 között a gyülekezetnek összesen húsz lelkipásztora volt. Olyan is volt, aki mindössze egy hónapig, de olyan is, aki 36 évig szolgált a gyülekezetben.
A református templom építésének időpontját Kelemen Lajos és Debreceni László 1290 körüli évekre teszi. Minden bizonnyal a tatárjárás után épült a ciszterciták által Árpádházi Szent Margit tiszteletére. Mai formáját a XV. században kapta. A Rákóczi-féle szabadságharc alatt a templom boltozata beomlott. Ezután nagy javításokon és változásokon ment keresztül a templom. 1731-ben Móré Lőrinc feleségével üvegablakot rakatnak, 1742-ben elkészül a nyugati karzat, melynek festője - id. Umling Lőrinc - 1775-ben készíti el a padokat (Asztalos Boka János), 1800-ban pedig befejezik az új torony építését. A templom később többször is felújításra, tatarozásra szorult. 1862-ben a tornyot pléhvel fedték, 1908-ban a templomot és tornyot is cinbádoggal fedték újra. 1912-ben új mennyezet készíttetett, 1946-ban és 1965-ben a templomot ismét újra kellett fedni.
A templom orgonáját 1843-ban Konnert Márton kolozsvári mester készítette 1921-ben. Ezt 2003-ban renoválták.
A toronyban két harang van. A nagy harangot 1783-ban öntötték, a kisebbik - melyet az I. világháborúban elkoboztak - 1716-ban készítették. Ennek helyébe 1920-ban újat öntettek. Mindkét harangot 2006-ban villamosították.
A templomon kívül még két épülete van az egyházközségnek: a parókia és a Gyülekezeti Terem.
Az első parókiát 174O-ben építették, a másodikat 1822-1827 között. Igazán szép és megfelelő „papi lakja” az egyházközségnek 1921-ben lett, amikor gyűjtést szerveztek, az egyházi erdőből fát adtak el, majd kölcsönt vett fel az egyházközség - aminek nagy részét Szigethi Csehi Miklós fizette vissza.
A Gyülekezeti Terem 1994 és 2001 között épült bel- és külföldi támogatásokból valamint az egyháztagok segítségével. A tágas terem - melyben színpad is van - nemcsak gyülekezeti és családi összejövetelek megtartására alklamas, hanem kulturális rendezvényeknek is helyet ad.
A gyülekezeti élet a többi Nádas-menti gyülekezet életéhez hasonló. A templom látogatottság közepes, kivétel nélkül mindenki igénybe veszi az egyházi szolgálatokat keresztelés, konfirmáció, házasságkötés és temetés alkalmával, a felnőtt egyháztagok szinte mindegyike rendszeresen fizeti az egyházfenntartó járulékot. A gyülekezet létszámát tekintve fokozatosan apad, de már nem az elvándorlás és elköltözés, hanem az egész Kalotaszegre jellemző szerény szaporulat miatt. A gyülekezet most 442 lelket számlál.
Jelenleg az egyházközségnek három testvérgyülekezete van: a Bihar megyei nagyszántói gyülekezet, a miskolci Csaba-kapui gyülekezet és a holland lunterei gyülekezet.
Tamás Ernő lelkipásztor
