Szucság bemutatása
2009 március 5
A falu Kolozsvártól nyugatra 10-12 kilométerre, a Kalotaszeg kapujában, a Nádas patak egyik jobboldali mellékvölgyében fekszik. Megközelíthető személyautóval az E81 számú, Zilah felé vezető országúton, de személyvonattal és a Kolozsvárról menetrend szerint járó autóbusszal is. A faluban románok, magyarok és cigányok is élnek.
Történelem
Nevét nyelvészeink szláv, mások bolgár-török eredetűnek tartják. Az évszázadok alatt sok változata is volt, de 1750-től - kis megszakítással - 1912-ig a Szutsák illetve a Szucsák változatot használták.
A település első hiteles okleveles említése 1337-ből való, de szinte bizonyosnak vehető, hogy a falu már az Árpád-korban megtelepült. Ezt a templom és környékének régészeti kutatása tisztázhatná.
A falu nagyon változatos - több mint száz - helynevei közül, sokat a XIV-XV század óta változatlan formában használ a lakosság.
A jelenlegi falu területén már az ókorban is telephelyek jöttek létre. A középkori falu kisnemesi lakossága feltehetően a felbomló királyi várbirtok katonáskodó rétegéből formálódott. Kisnemesi tudata és az ehhez kötődő szokásai még a XX. század közepén is élénken élt. Falunk népe részt vett a háborúkban és forradalmakban, a Budai Nagy Antal-féle felkelésben, a törökök elleni harcokban, a Rákóczi -féle felkelésben de az 1848-as forradalomban is valamint a két világháborúban.
Oktatás
Az első iskolákat az egyházak tartották fenn. Az első letelepedett református tanító 1777-től Apáczai Csere Márton (Apáczai Csere János rokona) volt. Az iskolaköteles gyermekek száma a XIX század közepéig 20-25 között volt. A század utolsó felében a lakosság számának nagyfokú gyarapodásával az iskolaköteles gyermekek száma 1895-re 165 lett. A román nyelvű görög-katolikus iskola előbb bérelt helyiségekben működött, majd 1860-70 körül megépült a kántori lak melletti osztályterem. Új iskolát 1886-ban szenteltek, ekkor Petru Colcer volt a „fiatal, jól képzett tanító”.
Berde Áronnak, a Kolozsvári Egyetem első rektorának köszönhetően állami iskola 1882-től működik a faluban. Ebben 1919-ig magyarul, 1919-től 1939-ig románul – eközben rövid ideig volt magyar nyelvű tanítás is -, 1940 és 44 között magyarul, majd pedig román és magyar nyelven folyik az oktatás. 1946-tól szaktanárok tanítottak a magyar és román V-VIII osztályban 1988-ig amikor a magyar tagozat a gyermeklétszám csökkenése miatt megszűnt. Mára már a román tagozat is veszélyben van. Az iskola jó nevű tanítói voltak Kabos Emma, akit a falu első monográfusaként tartanak számon, Béldi Miklós ornitológus, Fejér Miklós tankönyvszerző, Dáné Tibor író, Kiss Ernő szobrász-festőművész, utóbbi alkotásainak nagy része szucsági házában található.
Egyházak
Szucság lakossága 1550 körül, a kalotaszegi falvakkal egy időben tért át a kálvinista hitre, a magyar lakosság zöme azóta is református. Legtöbben 1910-ben voltak (737 személy), ma 450-nél is kevesebben vannak. Első ismert papja 1730 körül Dési Márton volt, jelenleg Tamás Ernő személyében huszadik lelkipásztor szolgál a faluban.
Temploma feltehetően a tatárjárás után épült, Árpádházi Szent Margit tiszteletére, mai formáját a XV. században kapta. A XVIII sz. első felében, a megszaporodott református hívek és Fileki Sándor birtokos jelentős támogatásával épült ujjá az akkor már romos templom. Ebből az időből származik az 1742-ben Umling Lőrinc által festett nyugati karzat. Erdély-szerte ismert szónok volt Benedek Márton tiszteletes (1910-1946) és Péntek Árpád (1946-1962), a Református Teológia egykori rektora.
A román lakosság - amely még 1766-ban is ortodoxnak vallja magát - a XIX sz. közepére már egységesen a görög katolikus vallást gyakorolja, az önálló szucsági anyaegyházuk 1856-ban alakul meg. 1948-ban a hívők hatósági kényszerre visszatértek az ortodox hitre.
A XX. század elején szolgált a faluban az iskola-szervező és templomépítő Beniamin Rusu pap, az ő ideje alatt épült a mostani templom melyet 1916-ban szenteltek fel. A XVIII század elején kis faragott fatemplomot építettek, mely ma már sajnos nincs meg.
Népszokások
Bár a falu földrajzilag Kalotaszeghez tartozik szokásaiban, viseletében attól nagyon különbözik. Nagyon korán polgáriasodott, népi viselete már a XX. század elején sem volt. Ennek okát egyrészt a kisnemesi származás tudatában, másrészt a város közelségében kereshetjük.
Mulatság szerető népnek tartották, tartják a szucságiakat. Életüknek különösen fontos része volt a tánc. A még élő hagyományok közül, a tánc az ami jellemzően szucsági, és ami még ma is sokan táncolnak, táncházakban tanítanak, tánccsoportok adják elő.
A falu jeles szülöttjei, lakói
Szucsáki János és fia Ambrus, erdélyi kisnemesi család, melynek tagjai tanulással szerzett tudásuk jogán lettek magas rangú, nagy tudású hivatalnokok. Szucsáki János 1497-ben a kolozsmonostori konvent, majd 1500-tól az újraszervezett erdélyi kancellária jegyzője. Fia Ambrus deák, 1526-tól a kancellária legfiatalabb notariusa, majd vezetője lett.
Versényi György (1852-1918) bölcsészdoktor, irodalomtörténész, költő, író, az Erdélyi Irodalmi Társaság főtitkára. Szucságon gyűjtött népmeséket, babonákat és elsőnek a falu helyneveit, ezeket a Néprajzi Közlönyben jelentette meg 1880-90-es években.
Györffy György (1917-2000) történész, a MTA tagja. A honfoglalás kori Magyarország kutatója, legjobb ismerője. Kutatási területe a Kárpát medence. Életműve 1997-ben a Magyar örökség része lett. Főbb művei: Besenyők és magyarok (1940), Krónikáink és a magyar őstörténet (1948) Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV.(1963-1998), István Király és műve (1977).
Nem a faluban születtek, de itt (is ) éltek, alkottak
Kelemen Benjamin (1792-1882) az erdélyi mintagazda, Vesselényi Miklós gazdatisztje, barátja. Erdély szerte az első jobbágy-felszabadító, a modern gazdálkodás erdélyi előfutára, szervezője és terjesztője volt. Földjeit korszerű mezőgazdasági gépekkel művelte, számos nemes növényfajtát honosított meg, megszervezte a falu tagosítását.
Berde Áron (1818-1892)
Az 1872-ben megnyílt kolozsvári egyetem első rektora. Erdélyben az első közgazdász, vegytankönyvet fordított, verseket, természettudományi cikkeket, az új mezőgazdasági módszerekről kézikönyvet írt. Több folyóiratot is szerkesztett. A „Légtüneménytan” című munkájáért az első meteorológusként tartják számon. Szucsági birtokán modern gyümölcsöst hozott létre ahol a „legkitűnőbb gyümölcsfajok pompáznak”
Szighety Csehi Miklós (1824-1904)
Honvéd, a XI (veres sipkás) zászlóalj parancsnoka, Bem tábornok mellet küzdötte végig a szabadságharcot a dévai kapitulációig. Előbb kötél általi halálra, majd 16 évi vasban történő várfogságra ítélték, ebből 8 évet letöltött. Szucságon gazdálkodott, itt is temették el.
Ladea Romul (1901-1970)
A neves szobrász 1946 és 1961 között élt a faluban festőművész feleségével Lucia Pisoval - az egykori Kendeffy-villát vásárolták meg. Jól beszélt, szavalt, énekelt magyarul. Több mint 200 szobra közül több monumentális alkotása a kolozsvári köztereket díszíti. Segesváron Petőfi Sándorról, Temesváron pedig Dózsa Györgyről mintázott köztéri szobra áll.
Fodor Sándor Netti (1922-2004)
Cigányprímás, akinek virtuóz , tiszta hegedűjátéka, kimeríthetetlen zenei repertoárja volt. Élete utolsó évtizedeiben tanítványok százaival foglalkozott. A Népművészet Mestere címmel tüntették ki, több koncertje volt Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. Hegedűjátékát hatalmas mennyiségű kiadvány, hanglemez és filmfelvétel őrzi.
