Színvonalas rendezvénnyel ünnepeltünk
Harmadik alkalommal szervezték meg hétvégén a Györffy György történészről elnevezett közösségi napokat Szucságon. A rendezvény fénypontja a Kiss Ernő, a szucsági iskola egykori igazgatójának festményeiből, grafikáiból, illetve szobraiból nyílt kiállítás volt.
Az 1981-ben elhunyt Kiss Ernő a kortárs művészek legjobbjaival állított ki közösen, mint Abódi Nagy Béla, Bene József, Cs. Erdős Tibor, Kós András. „Korának falusi igazgató-tanítói sivár életén művészlelkülete, tehetsége, az igaz művészetbe vetett hite emelte felül, mely többletet nyújtott életének” – méltatták a képzőművészt. Csetri Elek történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Kelemen Benjáminról tartott előadást.
Úgy fogalmazott: a szucságiaknak büszkéknek kell lenniük Wesselényi Miklós egykori jószágigazgatójára, aki a zsibói birtok után Wesselényi szucsági birtokán is Erdély-szerte egyedülálló mintagazdaságot hozott létre. A korszerű gazdálkodás előfutára volt, és az első magyar jobbágyfelszabadító. „Györffy György történész után Kelemen Benjámin az a személy, akinek emlékét Szucságban ápolni kell” – fejtette ki Csetri.
A Kalapos Jazz Band megzenésített verseket adott elő, nagy sikert aratott előadásával a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda is, a programot pedig a Győri Rába Néptáncegyüttes előadása zárta. A közösségi napokat a helyi Zúgóberek Egyesület szervezte, aki Szucság szülöttjéről, Györffy Györgyről nevezte el az eseményt. Erdély-szerte ez az egyetlen rendezvény, mely a Magyar Tudományos Akadémia történészének nevét viseli.
Képek a bábelőadásról: Sétáló Bábszínház
Hozzászólások
Kelemen Benjamin
Beküldte: Téchyné Török Mária (nem ellenőrzött)
Időpont: 2010 december 5
Kedves Szucságiak,
Köszönöm Önöknek a szinvonalas honlapot, a hagyománytiszteletüket, emlékező soraikat. Sajnálom, hogy nem előbb fedeztem fel, és nem lehettem ott, amikor Csetri Elek emlékezett meg Kelemen Benjaminról, és, hogy sajnos már ez nem is ismétlődhet meg.
Kelemen Benjamin és Bod Kata egyik leányának, Polixénának (1830-1915) egyik leszármazottja vagyok,Zathureczky Gedeon és Kelemen Polixéna apai nagymamám nagyszülei. Keveset tudok róluk, de tömören öszefoglalom Önöknek:
Azt tudom, hogy Polixéna testvére, Kelemen Katalin lett Szigethy Csehi Miklós második felesége, akivel valószinűleg úgy ismerkedhettek meg, hogy Szigethy Csehi Miklóst 1853. 6.5-én egy zárkába helyezték Kufsteinben a baróti Zathureczky Istvánnal, aki Zathureczky Gedeon öccse volt.
Ami még érdekes, hogy Zathureczky Gedeon és István apja, János ugyancsak 1817-ben került a Wesselényi család Daniel anyai ágának birtokára jószágigazgatónak Vargyasra, mint ahogy 1817-ben Kelemen Benjamin Zsibóra. Kelemen Benjaminról azt tudom, hogy Székelykeresztúron tanult az unitárius gimnáziumban, és később nagy adományozója lett az unitárius egyháznak.
Wesselényi életrajzában azt olvastam, hogy amikor 1850-ben elhunyt, nem lehetett mellette hűséges jószágigazgatója, Kelemen Benjamin, mert börtönben volt. Mikor zárták be, mennyi ideig és hol volt börtönben 1849 után, mi volt az ő tevékenysége 1848/49-ben amiért bezárták?
Van-e helytörténeti gyűjtemény, kiállitás, esetleg az egyházi iratok között keresztlevél, házassági vagy halotti bejegyzés található-e. Kelemen Lajos családfáján azt találtam, hogy 2 fiú és 4 lánygyermeke volt Kelemen Benjaminnak. Polixénán és Katalinon kivül kik voltak még a gyerekeik?
Találhatók ma még emlékek Szucságon a Kelemen családról? Vannak-e maradványai annak a háznak, ahol éltek, vagy legalább egy fénykép, hogy milyen volt?
Elnézést kérek, nagyon sok kérdést tettem fel. Biztosan nem tudnak mindenre válaszolni, de akinek 1-1 mondat eszébe jut, megköszönöm, aztán megpróbálom összerakni a mozaikokat.
üdvözlök mindenkit, aki soraimat olvassa, és a válaszokat előre is nagy érdeklődéssel várom és köszönöm
Téchyné Török Mária